A kineziológia meghatározása

A kineziológia meghatározása

Tágabb meghatározása szerint ez egy olyan alternatív, holisztikus szemléletű, komplementer jellegű személyiség-, képesség- és készségfejlesztő, valamint érzelmi stressz-oldó módszer, amely segíti az egyént életmódjának és életszemléletének megújításában, a testi, lelki és érzelmi egészségének megőrzésében, valamint a problémák mögött meghúzódó okok feltárásában, és a kialakult blokkok megszüntetésében. A kineziológiai kezelés célja a jelenbéli és múltbéli stresszeknek speciális korrekciós technikákkal való feloldása, a test harmonikus energiaáramlásának visszaállítása, a szervezet öngyógyító mechanizmusának beindítása.

Three in One Concept - Három az Egyben módszer

Hazánkban a leginkább elterjedt irányzat (One Brain - Egységes agy módszernek is hívják).

Ezt a módszert az 1980-as években dolgozta ki Gordon Stokes, Daniel Whiteside és Candace Callaway. Ennek a rendszernek a gerince a viselkedésbarométer, amely a kliens viselkedésmintáit (pl. szembeszegülés, bűntudat, kisebbrendűség stb.) az izomtesztelés segítségével "mértani" pontossággal mutatja meg tudatos, tudatalatti és testi szinten. Ez a rendszer korregresszióval dolgozik, ami azt jelenti, hogy a problémához kapcsolódó, izomteszteléssel kimutatott életkorokban is, a meghatározott korrekcióval oldja fel a negatív emlékek blokkjait. Az energia-egyensúly helyreállítására és a blokkok feloldására számos összetett korrekciót (pl.: esszenciákat, fényenergiát, szimbólumokat, speciális mozgáselemeket, vizualizációs technikát) alkalmaz, amely egyaránt támaszkodik az alkalmazott kineziológia, illetve a gyógyító érintés ágak eredményeire, a hagyományos kínai orvoslásra, a meridiánokra, a csakrákra és a pszichológia tudományára is. A kezelés során feloldódnak az érzelmi blokkok a szervezetben, amelynek következtében az egyén képessé válik arra, hogy a benne hibásan rögzült viselkedésminták ismétlése helyett új utakon induljon el, új választásokat tegyen, és új lehetőségeket teremtsen magának.

Bepillantás a kinezoiológia működésébe

Az izomteszt a kineziológiában az állapotfelmérést szolgálja, valamint ez adja a biofeed-back (visszacsatolás) mechanizmusát is, amelynek segítségével derítjük fel az izomrendszernek az energiarendszerrel összefüggő kiegyensúlyozatlanságát. Most nézzük meg, hogyan is működik a tesztelés, amely során információt nyerünk az agyból, illetve juttatunk el oda.

Az izomtesztelés alapját az a felismerés képezte, hogy a hagyományos manuálterápiás kezelés során csak a görcsös, feszült izmokat kezelve, az izompár tónus nélküli felének figyelmen kívül hagyásával, a kezelt személy problémája szinte mindig kiújult. Goodheart megfigyelte, hogy a beteg fájdalmáért nem mindig a görcsös izom volt a felelős, hanem gyakran annak ellenpárja. Azt jól tudjuk, hogy bármilyen mozgásról is legyen szó, a mozgást végző izom mindig kapcsolódik egy másik izomhoz vagy izomcsoporthoz, így mozgáskor az egyik izom mindig megfeszül, míg a másik ellazul. Csak a görcsös izom kezelésével a másik izom tónus nélküli marad, így abban nem lesz ellentartó erő, amelynek következtében visszaáll az eredeti görcsös állapot. Goodheart arra a megállapítása jutott, hogy egy panasz okának megszüntetésénél nem a görcsös izmot kell kezelni, hanem a gyenge ellenpárt aktiválni.

Kedves Olvasó, most lehet, azt kérdezi magában, hogy de mi köze ennek a kineziológiához. Nagyon sok... Minden élettani és mentális folyamatot az agyunk irányít az idegrendszer által. Nézzünk meg egy informatikai analógiát erre a folyamatra, hogy összekapcsoljuk Goodheart felfedezését a módszerrel.

Az agyat felfoghatjuk úgy, mint egy hatalmas kapacitású személyi számítógépet, az izomrendszerünket pedig a központi idegrendszer kijelzőjének. Ezt a rendszert használjuk a kineziológia módszerénél úgy, hogy az agyban tárolt információkhoz hozzájussunk, illetve felülírjuk azokat az izomtesztelés és a korrekciós technikák segítségével. Az agyunk a

fogantatásunk pillanatától kezdve tárol minden eseményt attól függetlenül, hogy tudatosan emlékszünk-e rá vagy sem. Tapasztalataink bekerülnek agyunk adatbázisába (az emlékezeti rendszerbe). Az izomtesztelés segítségével a tudatalattiban lévő információkat felszínre tudjuk hozni úgy, hogy közben kikerüljük az agy Központi Integratív Területét, amely a hiedelmeket, félelmeket, fóbiákat tárolja, és erősen kapcsolódik az ember automatikus működéséhez és a verbalitásához. Maga a módszer egy a szervezetet ért ingerre adott izomválasz tesztelésén alapul. Ha negatív inger éri a szervezetet, akkor annak hatására a test minden izma elgyengül, és az izomtónus változása érzékelhető. Ez úgy képzelhető el a legegyszerűbben, mint amikor rossz hír hallatán elgyengül az ember, megrogy a térde vagy esetleg el is ájul.

Minden egyes negatív helyzetben az agy először a múltból elraktározott események között kezdi keresni, az akkor megoldást hozott cselekvést, hogy ugyanazt tegyük a mostani krízishelyzetben is. Az agy összehasonlítja a régi tapasztalatokat a jelen helyzettel, és ha hasonló információt érzékel, lekapcsolja a homloklebeny (tudatos asszociatív terület) és a jobb agyfélteke (kreativitás) működését. Így az agy a krízishelyzetben a tudatos válasz helyett egy reakcióval felel, amely reakció az érzelmi stressz okozta blokkpontok aktiválásával jött létre. Ennek megfelelően stresszes helyzetekben a múltbeli tapasztalatainkkal reagálunk, ahelyett, hogy szabad választásunk által cselekednénk, így blokkjaink fogságában nem tudjuk elkerülni azt, hogy ne a korábbi hibás döntéseinket és az ahhoz kapcsolódó tetteinket tegyük meg újra és újra. Goodheart izomtesztelési módszere segít abban, hogy érzékeljük az izomtónus változását, amely nem más, mint az idegrendszer kijelzője, és amely így mutatja meg a múltbéli blokk helyét, természetét. Ez a technika segít továbbá abban is, hogy az adatbázisban a "hibás programokat" felülírjuk.

Mikor segíthet a kineziológia - a teljesség igénye nélkül

  • stresszkezelés
  • pajzsmirigy-túlműködés, allergia, asztma
  • önértékelési zavarok,
  • viselkedészavarok,
  • szorongás, pánikbetegség, depresszió,
  • szenvedélybetegségek,
  • tanulási problémák, dyslexia; beszédzavar,
  • krízishelyzetek (válás, haláleset, egzisztenciális problémák, jelentős döntéshelyzetek),
  • párkapcsolati nehézségek,
  • kommunikációs gondok,
  • meddőség, impotencia, menstruációs problémák.